Pszichológiai terápiás célú gondozás „A Bihari Gyermekotthoni Központban élő ellátottak önálló életkezdési feltételeinek javítása” című pályázatunk keretei között
Az EFOP-1.2.7-16-2017-00022 azonosító számú „A Bihari Gyermekotthoni Központban élő ellátottak önálló életkezdési feltételeinek javítása” című program hosszú távú célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű berettyóújfalui járásban élő állami gondozott gyerekek helyzetét javítsa, társadalmi beilleszkedésük esélyeit növelje, lehetővé tegye, hogy mind személyiség fejlődésben, mind tanulásban kialakult hátrányaikat behozzák, képességeiket kibontakoztassák. Elősegítse, hogy felnőttként megállják a helyüket a munkaerőpiacon, képesek legyenek stabil kötelékeket kialakítani, hátrányaikat ne adják tovább gyermekeiknek. Ezáltal csökken a térségben a devianciával jellemezhető gyerekek, fiatalok és felnőttek száma. A program segített abban, hogy a résztvevő gyerekek felnőttként munkájukkal, életmódjukkal hozzájáruljanak a térség fejlődéséhez.
Közvetlen cél:
• A részvevő gyerekek pszichés sérüléseinek kezelése, feldolgozása
• Hátrányok leküzdése
• Új megküzdési módok kialakítása
• Megfelelőbb szocializációs minták kialakítása
• Deviancia csökkentése, hatékony alkalmazkodás erősítése
• Iskolai teljesítmény javítása
Alcélok:
• Énerő növelése
• Asszertivitás növelése
• Kreatív konfliktuskezelési módok kialakítása
• Gyerekek közötti konfliktusok csökkentése
• Iskolai lemaradások pótlása
• Készségfejlesztés
• Korábbi traumák, bántalmazás feldolgozása
• Esetleges elakadt gyászfolyamat segítése
• Erősségek, képességek további megerősítése
A szükségletfelmérés módszerei
• Gyerekekkel készült félig strukturált interjú
• Gyerekekkel készült pszichológiai teszt SDQ képességek és nehézségek
• Nevelőkkel készült félig strukturált interjú
• Nevelőkkel készült kérdőív
Az eleve nagyon hátrányos helyzetű települések lakói között is kiemelkedően nehéz helyzetben vannak azok a családok, ahonnan az állami gondozott gyerekek kikerültek (munkanélküliség, mélyszegénység, roma származás, szülők alacsony iskolai végzettsége, esetenként analfabétizmus, szélsőséges, traumatizáló családi konfliktusok, elhanyagolás).
A gyerekek helyzetén az segít, ha képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, a társadalmi normák szerint élni és tanulni.
A gyermekotthonok a tanuláshoz szükséges kereteket biztosítják, ám a gyerekek pszichés és tanulási problémáik miatt ezzel nem tudnak élni. Az egyéni terápiák során eredményesen tudtuk motiválni a gondozottakat a reális jövőkép kialakítására, a szakmaszerzéshez szükséges iskolai képesítések megszerzésére. Érzékelhetően csökkent az iskolából történő kimaradások száma, és növekedett az eredményesen teljesítő gondozottak aránya a lakásotthonokban.
Az egyén terápiák során több esetben sikeresen megállítottuk azt az utóbbi időben érzékelhető tendenciát is, hogy a gondozottak arra törekedjenek, hogy magántanulóin státust szerezve kimaradjanak az iskolai osztályban történő együtt haladásból, amely nagyon károsnak bizonyult az iskolai oktatásuk szempontjából.
Az egyéni terápiák során kialakult bizalomteljes légkör lehetővé tette olyan munkakapcsolat kialakítását a gyermekkel, amelyben a terápiát végző szakember intervenciói eredményesek lehettek.
Itt nyílt lehetőség a tehetséggondozás szempontjainak az érvényesítésére is, az egyéni pszichológiai terápia lehetővé tette azt is, hogy a gondozott személyiségének, egyéni adottságainak és tehetségfaktorainak megfelelő terápiás és fejlesztési tervek készüljenek, amelyeket mind a pszichológus, mind a gyermek fejlesztésében dolgozó pedagógusok, és gyermekfelügyelők jól hasznosíthattak a munkájuk során.
Programunk abban segített nekik, hogy személyiségük fejlesztésével, lemaradásaik pótlásával képessé váljanak a lehetőségek kihasználására, képességeik kibontakoztatására, így lehetőséget kapjanak arra, hogy a nagyon nehéz helyzetükből kiemelkedjenek. Ezzel nem csak a személyes lehetőségeiket gyarapítják, hanem a járás esélyeit is növelik.
A komádi és a berettyóújfalui intézmények között nem nagy különbségek tapasztalhatók. A gyermekek lakásotthonokban élnek, jó körülmények között, sok személyes figyelmet, gondoskodást kapva a nevelőktől, gyermekfelügyelőktől.
Megtapasztalják a „családszerű” kapcsolatokat, ha a lakóotthon nem is pótolja a családot, a gyermekek nagyobb érzelmi biztonságban élnek, több kielégítő, reparatív kapcsolatot tapasztalnak meg, mint a nagy létszámú intézmények.
Az egyéni terápiák eredményeként javultak a lakásotthonon belül a személyes kapcsolatok a gyermek-gyermek és a gyermek-nevelő vonatkozásában is.
Az egyéni terápiák során lehetőség nyílt a személyes konfliktusok feldolgozására, azoknak az egyéni pszichés feszültségeknek a hatékony kezelésére, amelyek a gondozott gyermek korábbi pszichotraumáiból származtak. A személyes sérülések, pszichés terhek feldolgozása során nagyon sokat fejlődött a gyermekek krízis és konfliktuskeléshez szükséges szociális készségrendszere is.
Gyermek központunk növendékeinek egy jelentős része speciális gondozási szükségletű, illetve kettős szükségletű gyermek, ők a speciális lakásotthonaink ellátottjai sérüléseik, személyiségállapotuk szempontjából jóval nehezebb nevelési szükségletekkel rendelkeznek. Az ő esetükben különösen fontos volt az egyéni pszichológiai terápiák mélyreható beavatkozása, a sérült személyiségen belül az ép személyiségrészek azonosítása és ezek megerősítése.
A speciális és kettős szükségletű gyermekek reszocializációjának tervezése során különösen fontos az a gazdag, komplex és összetett terápiás rendszer kialakítása, melynek az egyéni és a csoportos pedagógiai és pszichológiai terápiás ellátások, a készségfejlesztés, a konfliktuskezelés, a hangsúlyozott erkölcsi nevelés, a viselkedésterápia, a művészet terápia elemei is mind megtalálhatóak.
A szociális munkások, a gyermekvédelmi szakemberek, a gyógy- és fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, terapeuták egyéni és csoportos, élményeken alapuló átgondolt és tudatosan felépített programját dolgoztuk ki normál, speciális, különleges és kettős szükségletű, leginkább roma származású, állami gondoskodásban élő gyermekeink számára.
Az egyéni pszichológiai terápia illeszkedett a komplex terápiás rendszerhez, melynek elemeit a gondozott gyermekek egyéni terápiás szükségleteihez igazítottuk a gyermekre vonatkozó illetékes szakértői vélemény javaslatainak megfelelően.
A különbségek ellenére elmondható, hogy a gyerekek hasonló nehézségekkel küzdenek: a családban elszenvedett traumák (elhanyagolás, fizikai, szexuális, érzelmi traumák), a család elvesztése miatt megélt és nem feldolgozott gyász, kötődési zavarok, a gyerekotthonban megélt traumák-egymás közötti fizikai, lelki, traumatizáció.
A folyamat fontos állomásait, annak eredményeit a szakemberek együtt értékelték minden gyermek esetében, és közösen határozták meg a további terápiás célokat.
A tartalmi szakmai értékelésen túl tesztek segítségével is követtük az egyéni pszichológiai kezelések hatékonyságát. A mérés alapelvei, a tesztek, mérési módszerek kiválasztása a következők voltak:
Elvárások a méréssel szemben, a mérés legyen: egyénre szabott, tegye lehetővé a gyermek megismerését, építse az együttműködést, adjon lehetőséget a kétirányú kommunikációra, a vizsgálati módszer legyen összhangban a pedagógiai célokkal, fejezze ki azok értékeit, legyen hiteles, standardizált személyiségteszt, a mérés célja legyen konkrét, mérhető, a mérés legyen megbízható, és érvényes.
Legyen informatív, könnyen felvehető, gyors és gazdaságos. A tanuló viszonylag kis megterhelésével kapjunk sok és megbízható, pontos információt pszichés állapotáról. Ezeknek a szempontoknak alapján választottuk ki Robert Goodman: Képességek és nehézségek kérdőív (1994 /SDQ/ www.sdqinfo.com ) tesztjét. Ezen túl több tesztet is alkalmaztunk, melyek megválasztása az esetet kezelő pszichológus feladata. Vizsgálatuk a gyermekek szociális helyzetét, szeretetnyelvét, empátiás képességeit, alapvető személyiségvonásait az érvényes pszichológiai tesztek segítségével.
A tanulmányban az SDQ kérdőív eredményeit elemezzük, mert az összegző feldolgozás szempontjából ez a leginformatívabb.
A teszt 4-16 évesek viselkedési sajátosságait méri, 25 itemet tartalmaz, magas matematikai megbízhatósággal: Cronbach alfa: 0,73- ami nagyon magas érték. Különösen előnyös eljárás, mert nemcsak a negatív tüneteket méri, hanem a proszciális viselkedést is. Hazai felhasználását, annak adaptálását Székely Mária, Gervai Judit végezte, tehát hazai körülményekre telepítették, ami szintén fontos alapelv, hiszen a kulturközi eltérések és különbségek miatt a külföldön kidolgozott módszerek hatékonysága és érvényessége a megfelelő adaptálás hiányában megkérdőjelezhető. In: Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában Szerk: Dr. Percel Forintos Dóra, Kiss Zsófia, Ajtay Gyöngyi, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest, 2007.
Eredmények: A kapott adatok vizsgálatára páros t-próba alkalmazható statisztikai módszerként, mely a beavatkozás előtti és utáni állapot jó összehasonlíthatóságát teszi lehetővé. Az alkalmazott statisztikai szoftver: IBM SPSS 20-as verzió. 95%-os megbízhatósági intervallummal számolunk, ahogyan az a társadalomtudományokban megszokott.
Hiperaktivitás:
A változó átlaga 4,05-ről 2,55-re csökkent, azaz 37%-os javulás mutatható ki. A pozitív változás statisztikailag megbízhatónak tekinthető: szignifikancia= 0,013. / 0-5/
Érzelmi tünetek:
A változó átlaga 3,65-ről 1,70-re csökkent, azaz 53%-os javulás mutatható ki. A pozitív változás statisztikailag megbízhatónak tekinthető: szignifikancia= 0,0001.
0-3, problémás 5 fölött
Viselkedésbeli problémák:
A változó átlaga 2,90-ről 1,25-re csökkent, azaz 57%-os javulás mutatható ki. A pozitív változás statisztikailag megbízhatónak tekinthető: szignifikancia= 0,0001.
0-2, 4 fölött problémás
Kortárskapcsolatok nehézségei:
A változó átlaga 1,50-ről 0,85-re csökkent, azaz 43%-os javulás mutatható ki. A pozitív változás statisztikailag nem tekinthető megbízhatónak: szignifikancia= 0,085, de erős, tendenciózus javulást jelez. 0-2 normál, problémás 4-10
Proszociális magatartás:
A változó átlaga 7,85-ről 8,10-re nőtt, azaz 3%-os javulás mutatható ki. A pozitív változás statisztikailag nem tekinthető megbízhatónak: szignifikancia= 0,661, de enyhe javulás mérhető ebben a faktorban is. 6- 10 normál 0-4 problémás
Összesített probléma faktor:
A összegző változó átlaga 12,10-ről 6,35-re csökkent, azaz 47.5%-os javulás mutatható ki. A pozitív változás statisztikailag megbízhatónak tekinthető: szignifikancia= 0,0001.
Összességében megállapítható, hogy minden személyiségfaktorban nagyon pozitív eredményei voltak a programnak, objektív adatokkal alátámaszthatóan fejlődött a gyermekek személyisége.
A faktorok közül a hiperaktivitás mértéke csökkent a legkevésbé, bár itt is egyértelmű, szignifikáns a változás, ugyanakkor ez érthető is, hiszen az ingerkereső magatartás, motoros aktivitási szint részben alkatilag is, veleszületetten meghatározott.
Nagyon jelentős eredmény a proszociális magatartás terén elért eredmény, ami annál is inkább bíztató, mivel egy, a gyermeki személyiségfejlődésben hosszabb folyamatnak tekinthető másfél év eredménye, mely remélhetőleg megszilárdul és tartósan beépül a gyermekek személyiségébe.
Az alkalmazott egyéni pszichológiai gondozás széles eszköztárát dolgoztuk ki a programon belül, döntően a kognitív -behavior terápiák módszertana lapján. Elemeztük a pszichésen sérült gyermekek viselkedését, a viselkedési zavarok hátterében álló pszichikus tüneteket. A tünetek viselkedéses- emocionális hátterének feltárását követően az aktuális pszichés státus alapján felállított pszichodiagnózisnak megfelelően készítették el a pszichológusok a gyermek egyéni terápiás tervét, melyet megbeszéltek a program megvalósító szakembereivel. Ezt követően a pedagógusok, pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, szakszolgálatok szakértői, valamint a gyermekpszichiáterrel folytatott konzultációk segítségével végeztük az egyéni pszichológiai kezelések.
Első interjú, toborzás, kiválasztás
Ennek a programelemnek a megvalósítása során, 150 ellátott esetében felmértük a gyermekek aktuális személyiség állapotát annak érdekében, hogy elkészíthessük terápiás és fejlesztési pszichodiagnózisát.
A vizsgálati módszer egyéni pszichológiai interjú és pszichológiai személyiség teszt. Minden gyermekről készült egyéni pszichológiai terápiás javaslat, ami a gyakorlati terápiás tennivalókat tartalmazta, meghatározta a gyermek számára alkalmazható egyéni munkamenetet, terápiás és fejlesztési tervet, a folyamat megvalósítása során alkalmazható ellenőrző méréseket.
A toborzás célja az volt, hogy a gyermekeket megismertessük a pályázat tervezett programjaival. Ennek során pontosan felmértük a gyermekek elképzeléseit és igényeit, bevontuk őket a közös munkába.
Gazdálkodási ismeretek
A foglalkozások célja a családban alkalmazható pénzügyi és gazdálkodási módszerek és az ide vonatkozó családi döntések előkészítésnek megismertetése volt. Az erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodáshoz szükséges szervezői és döntéshozatali készségek, képességek kialakítása a pénzkezelés, a hatékony családi gazdálkodás fontos eleme e fiatalok hatékony társadalmi beilleszkedésének.
A foglalkozások célja a családban alkalmazható pénzügyi és gazdálkodási módszerek és az ide vonatkozó családi döntések előkészítésnek megismertetése volt. Az előforrásokkal történő hatékony gazdálkodáshoz szükséges szervezői és döntéshozatali készségek, képességek kialakítása a pénzkezelés, a hatékony családi gazdálkodás fontos eleme e fiatalok hatékony társadalmi beilleszkedésének.
A foglalkozások során a következő kompetenciákat igyekeztünk átadni a részükre:
- A résztvevők megismerték a pénz fogalmát, formáit és megfelelő használatát
- Megismerték a bevételi források lehetőségeit, a bevételek felmérésének fontosságát
- Megismerték a családi gazdálkodás alapjait
- Útmutatást kaptak a hátrányos helyzetük javítására
- Megismerték a hiteltermékekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat és szempontokat.
- Ismereteket szereztek a fogyasztói jogokról, a fogyasztóvédelemről.
- Ismereteket szereztek a megtakarítási formákról.
24 alkalommal, 48 órában történtek a foglalkozások. A tapasztalataink azt mutatták, hogy a játékos tréning jellegű foglalkozások voltak inkább népszerűek a körükben.
Jövőkép kialakítása
A gyermekvédelmi szakellátásba utalt gyermekek gyakran nem rendelkeznek olyan családi tradíciókkal, értékekkel és gyökerekkel, ami a jövő tervezését lehetővé tenné. A jövőkép kialakítása program a reális rövid és a hosszú távú célokat egyaránt felölelte.
24 alkalommal, 48 órában történtek a foglalkozások.
A foglalkozások tematikája:
1. Jövőkép fogalma: keretek, célok, szabályok, a terápiás foglalkozásra történő szocializálás.
2. Jövő és személyes viszonyulás: Vágyak és remények, a személyes értékek, igények, motivációk megismerése.
3. Jövőkép és kontroll: Irányítás, kontroll, célok, feladatok, korábbi sikereim e téren.
4. Jövőkép és önértékelés: Önkép, önértékelés, önbizalom és siker.
5. Jövőkép és tapasztalatok: Sikereim, elért eredményeim, a sikerek feldolgozása, tanulságok levonása.
6. Jövőkép és tapasztalatok: Kudarcok, a kudarcok megfelelő feldolgozása, tanulságok levonása, értékelése.
7. A jövőkép, és annak realitása, az ábrándozás és tervezés pszichés energiái, azok hasznosítása.
8. Jövőkép és együttműködés, cselekvési, megvalósítási tervek készítése.
9. Jövőkép és együttműködés, cselekvési tervek megvalósítása, korábbi tapasztalatok, a közösség szerepéről
10. Jövőkép és család, családtervezés, gyermeknevelés és jövőkép
11. Jövőkép és környezet, jövőkép és egészség.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a neveltek egyáltalán nem, vagy csak kismértékben rendelkeztek határozott jövőképpel. Többségük elképzelése szerint az egyik napról a másikra élés jelenti a jövőt, többen a közmunkát fogalmazták meg, mint biztos jövőt. Nyilvánvalóan ebben közrejátszott a családi modell is, amelyet magukkal hoztak. Többen külföldön képzelik el a boldogulásuk kezdetét. A nyelvtanulást viszont nem preferálják, azt gondolják, hogy nem minden területen van rá szükségük.
Egyértelműen az alkalmazotti lét, ebből is a segédmunka vagy jó esetben valamilyen fizikai munka, amely, vonzó számukra.
A családalapítást tekintve inkább a lányok gondolkodtak már ezen, a fiúk inkább a pénzszerzést tartották fontosnak.
Kommunikáció fejlesztése
24 alkalommal, 48 órában történtek a foglalkozások.
A foglalkozások célja a hatékony és erőszakmentes kommunikációs készségek elsajátítása, az empátia és az érzelmi intelligencia erősítése volt.
A foglalkozások tematikája:
1. a kommunikáció fogalma: keretek, célok, szabályok, a terápiás foglalkozásra történő szocializálás.
2. hatékony közlés, a kommunikáció fogalma, jelentősége, bevezetés: személyes viszonyulás ágyak és remények, a személyes értékek, igények, motivációk megismerése.
3. kommunikáció és emberismeret, forrás, csatorna, befogadó.
4. metakommunikáció fogalma, elemei, gesztus nyelv.
5. testbeszéd és a nyelv viszonya, hitelesség és a gesztusok. Meggyőző közlés
6. kommunikáció és viselkedés kultúra
7. a kommunikáció fejlesztése, közlés- sorompók és azok feloldása
8. az erőszakmentes kommunikáció módszerei, Gordon féle én- központú előítélet mentes kommunikáció
9. kommunikáció fejlesztése, együttműködés, problémamegoldás, kreatív kommunikáció, és konstruktivitás
10. kommunikáció és viselkedéskultúra, kommunikáció és közösségi élet, társadalmi, kulturális ismeretek
11. referencia csoportok és kommunikáció, kötődések, kapcsolatok és azok kommunikációs sémái
Tanulás- és munkamotiváció fejlesztése
24 alkalommal, 48 órában történtek a foglalkozások.
A tanulás-és munkamotivációs foglalkozások célja az volt, hogy a gyermekkel megismertessük és megtanítsuk a hatékony tanulási technikákat.
A foglalkozások során bemutattuk, hogyan kell beosztani a tanulásra szánt időt, önállóan és eredményesen elsajátítani a tananyagot. A gyermekek tanácsokat és gyakorlati tudást kaptak a figyelem, a memória, a kreativitás, valamint a megértő gondolkodás fejlesztése terén is.
A foglalkozások menete:
1. A foglalkozás kereteinek kialakítása, a csoport célja, elvárások, szabályok, a fejlesztő foglalkozásokra történő szocializálás.
2. Egyéni tanulási stílus, a csoporttagok tanulási stílusának megismerése
3. Az ismeretek feldolgozása a tanulás során érintett pszichikus funkciók, figyelem, lényegkiemelés, gondolkodás, emlékezet készségeinek felmérése
4. Jegyzetelés, lényegkiemelés
5. Gondolat térképek készítése, a “jó vázlat”
6. Az emlékezet serkentő módszerek: dúsítás, illetve gyorsítás?
7. A tanulás tanulása, vizuális, vagy auditív feldolgozás?
8. Önálló ismeret elsajátítás hatékonyságának alapkészségei
9. Értő olvasás, szövegértés, hatékony információszerzés
10. A tanulást segítő technikák
11. Tanulás módszertan, tanulási stílusok
Szenvedélybeteg prevenció fejlesztése
24 alkalommal, 48 órában történtek a foglalkozások.
A drogmegelőzési foglalkozások tematikája integrált szemléletet képviselt. Tartalmilag: az érzelmi nevelést és készségfejlesztést szolgáló, probléma-feldolgozó eszközök, illetve az egészséges életvitel kialakításának személyes és társas tényezői, ezen belül speciálisan a drogfogyasztó magatartással kapcsolatos információk (drogok fajtái, hatásai, szenvedélybetegség természete, szerfogyasztás tanulási folyamata, a családban lévő devianciák felismerése és káros hatásai), valamint a drogfogyasztás alternatíváinak kidolgozása.
A foglalkozások tematikája:
1. A foglalkozás kereteinek kialakítása, a csoport célja, elvárások, szabályok, a fejlesztő foglalkozásokra történő szocializálás.
2. Pszicho edukáció, a drogok és azok veszélyei, a drog jelenség világa
3. Az egészségtudatos magatartás, mint érték
4. Önjutalmazás módjai, a drog alternatívái
5. Szabadidő strukturálása, egészség, sport, tartalmas szabadidő
6. Kommunikációs gyakorlatok, a hatékony meggyőzés, megelőzés, elterelés.
7. Addiktológia világa, a függés és a rehabilitáció
8. Egészség és életmód, szövődmények és kockázatok
9. A drog és a család
10. Személyes tanulságok, mit tehetek? Egyéni cselekvési tervek a megelőzés, és az elterelés mentén.
11. Egészségtudatos magatartás és szabadidő, a szenvedélyek alternatívái
Szexuális felvilágosító programok
10 alkalommal, 20 órában történtek a foglalkozások.
A tematikát úgy állítottuk össze, hogy a gyermekek feltehessék a számukra fontos kérdéseket, amelyek a tárgykör vonatkozásában fontosak számukra.
1. Keretek kialakítása, szexualitás és egészség megőrzés
2. A párkapcsolat érzelmi alapjai, szerelem, bizalom, hűség, felelősség.
3. Nyílt nap a szexről, “ma megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amiket fel se tettél, mert sose mertél megkérdezni”
4. Tabukkal és tabuk nélkül az élet. A szexulatiás és a közösségi élet kapcsolata: pl. a hit és a szex, erkölcs és szex, kultúra és szex, pénz és szex, stb.
Családi életre való felkészítés
54 alkalommal, 108 órában történtek a foglalkozások.
A foglalkozások célja a családi életre történő felkészítése, a sikeres családi élet során fontos készségek azonosítása, azok kialakítása, erősítése, fejlesztése és megszilárdítása volt.
A foglalkozások tematikája:
1. Keretek kialakítása, család és nemzet. Vágyak és remények, a személyes értékek, igények, motivációk megismerése.
2. Tapasztalatok, élmények saját család feldolgozása, gyökerek és hagyományok
3. vonzalom, szerelem, párkapcsolat, a családi szerepek és családi munkamegosztás
4. a csalási élet feladatai, élet- ciklusok a család, mint fejlődésben lévő rendszer
5. családi kapcsolatok érzelmi alapjai, szerelem, bizalom, hűség, felelősség.
6. kommunikáció a családban, a hatékony családi kommunikáció a család életében.
7. a család és a tágabb közösség, nagy család, lakó közösség, a család külső kapcsolatai
8. intergenerációs örökségek, a származási család feldolgozása
9. a számomra fontos családi szerepek és a családi konfliktusok megoldása
10. családi krízis helyzetek, a családi krízisek kezelése
11. a boldog, sikeres családi élet együttélésének művészete
12. Értékelés és zárás
Csoportos mediáció:
30 alkalommal, 60 órában történtek a foglalkozások.
A csoportos mediáció során szakképzett mediátorok irányítása mellett a lakásotthon életében felmerülő konfliktusok erőszakmentes és konstruktív megoldásai tanítottuk meg a lakásotthonban élő gondozottak, továbbá a felnőttek, a nevelők és a gyermekfelügyelők számára.
A cél az volt, hogy a konszenzus, kölcsönös egyet értés, hosszabb távú megegyezés alakuljon ki a felek között, a konfliktus és a probléma megértésén, felfejtésén alapul, partneri viszony, ún. nyerő -nyerő helyzet alakuljon ki a további kapcsolatban, mely a közös érdekeken alapul.
A foglalkozás menetének a témakörei:
1. A konfliktusok azonosítása
2. A konfliktusok természete, kialakulása
3. A lakásotthon problémáinak azonosítása
4. Személyes konfliktuskezelés stílusai, egyéni feldolgozása
5. Személyes érzések feltárása, feldolgozása
6. Vágyak és remények, személyes motivációk
7. Személyes érdekeltségek, motivációk pontosítása
8. Közös érdekeltségek azonosítása
9. Csoport megoldások kidolgozása, közös célok
10. Feladatok és személyes lehetőségek a csoportban
11. A közös célok megvalósítása
Csoportos állat asszisztált viselkedésterápia; “kutyaterápia”
92 alkalommal, 184 órában történtek a foglalkozások.
Az egyéni pszichoterápiás munkát egészítette ki az állat asszisztált terápia. Emocionális hatásuk megjelent az önbizalom fokozódásában, a szorongás csökkenésében, valamint abban, hogy az állatok segítségével átélhető a feltétel nélküli elfogadás érzése.
A kedves, okos, képzett és vizsgázott állat mindig érdeklődést keltettek a gyermekek körében, a gondozott növendékeinknél megfigyelhető volt, hogy jobban bíznak az állatokban mint barátaikban.
Az állatok szelídsége, játékossága, és fegyelmezettsége jó hatással volt a speciális, különleges és kettős szükségletű gyermekek és serdülők fejlődésére. Az állatok alkalmasak a lelki problémák feloldására.
A kutya terápia a szexuálisan és fizikailag bántalmazott gondozottak számára gyógyírt jelentett. Ezek a csoportos alkalmak kiválóan alkalmasak voltak az önkép, az asszertivitás, akaraterő, önfegyelem, én-erő, kitartás, asszertivitás felmérésére.
A módszer lényege, hogy állat segítségével szembesülnek azzal, miként viselkednek a mindennapokban, a baráti kapcsolataikban, a lakásotthonban, illetve hogyan viszonyulnak önmagukhoz és másokhoz.
A feladatok típusai:
Gondozással kapcsolatos feladatok:
A foglalkozások során lehetőséget adtunk arra, hogy a gyermekek gondozzák is a kutyát (fésülés, víz és étel adása, stb.)
Képességfejlesztő feladatok:
A gyermek szükségleteinek megfelelően kiválasztott feladatokkal különböző területeket fejlesztettünk (vizuális észlelés, emlékezet, figyelem, stb.)
Nagymozgások fejlesztése
1. Alapmozgások kialakítása
2. Tartás javítása
3. Egyensúlyfejlesztés
4. Testsémafejlesztés
5. Térérzékelés fejlesztése
Finommotorika fejlesztése
1. A kéz és az ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása
2. Kézmozgások célirányos kialakítás
3. Az ujjak tapintásérzékének fokozása
4. Szem-kéz koordináció kialakítása
5. Látás-tapintás-mozgásérzet együttes szabályozása
6. Dominancia kialakításának segítése
Kommunikációs feladatok:
1. Hallási figyelem fejlesztése
2. Szókincsbővítés
3. A beszédmegértés fejlesztése és a beszédre késztetés
4. A beszéd alaki és tartalmi fejlesztése
5. A beszéd érthetőségének, ritmusának lejtésének fejlesztése
6. Nonverbális jelrendszerek elsajátítása, kommunikációra alkalmas funkciók
elsajátítása egyéni segédeszközök alkalmazása
Viselkedési normákat fejlesztő feladatok:
1.Tolerancia, empátia
2.Egymás és a környezet, állatvilág tisztelete
3.A másság kezelése
4.Etikus magatartás, viselkedési normák, modellek
5.Jó és rossz, helyes és helytelen, értékes és értéktelen, igaz és hamis közötti különbség észlelése
6.Türelem a társakhoz
Önismeretet adó feladatok:
1. Önfegyelem kialakítása
2. Siker utáni vágy, de a kudarc elviselése is
3.Társadalomba való beilleszkedés, harmónia önmagukkal és másokkal
Pszichodráma csoport
30 alkalommal, 90 órában történtek a foglalkozások.
A személyiség érését és a gyermek szocializációját elősegítő csoportos foglalkozás: A pszichodráma olyan módszer, mely a belső lelki tartalmak, élmények, konfliktusok megjelenítésén keresztül hat.
Mind a klasszikus protagonista, mind a közösségi pszichodráma, mind a play-back szinpad gyakorlatai megjelennek az eszközárunkban.
Specifikuma, hogy lejátssza, dramatizálja az élményt, és a cselekvéses megelevenítés révén idéz fel homályba veszett indítékokat.
A pszichodráma csoport lehetőséget nyújtott a személyiség sérülése és bizonytalansága, fejlődési elakadásai mögött, azok mélyén meghúzódó deficitek pótlására.
- Önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelő foglalkozások: konfliktus- kezelő tréning a gyerekek számára
Négy nagy témakör köré épült fel a tréning:
• megerősítés, önbizalom javítása
• kommunikáció
• közösségépítés
• konfliktus kezelés
A tréningeken elfogadó légkört teremtettünk, ahol lehetőség adódott az eddigi élet során elszenvedett sérelmek feldolgozására, konfliktusokra adott eddig erőszakos reakciók értelmezésére, átdolgozására.
A konfliktuskezelő tréning tematikája, módszerei alkalmazkodtak a gyerekek igényeihez mind körülményeket (időbeosztás, terem méret, étkezés biztosítása), mind tartalmát tekintve.
Pozitív kommunikációs mintákat, konstruktív konfliktuskezelési módokat sajátítottak el, érzelmileg tehermentesített és lehetőségeket nyújtott a problémák megoldására.
A csoportos személyiségfejlesztés konkrét célkitűzései a következők voltak:
• a serdülő gyermekek személyiség fejlődésének segítése.
• énerősítés és közösségépítés a kortárscsoportban.
• hatékony és kreatív konfliktuskezelési technikák elsajátítása.
• asszertivitás és hatékony szociális fellépés elsajátítása,
• problémaérzékenység és megküzdési technikák elsajátítása
• hatékony kommunikáció, emberismeret és önismeret fejlesztése.
• kreativitás fejlesztése.
• pozitív értékrendszer kialakítása és megerősítése.
A foglalkozások tematikája:
• kapcsolat felvétel és előkészítő munka a gyermekekkel, gyámokkal, lakásotthonokkal
• igények feltárása, megállapodás a gyámokkal és a gyermekekkel
• csoportok összeállítása
• a mérések elvégzése
• csoportmunka folyamata
• mérések elvégzése
• a gyámokkal és nevelőkkel történő közös értékelés
• további lehetőségek, tervek, kitekintés
Erkölcsi, hitéleti nevelést nevelés csoportos lelkigondozás
15 alkalommal, 30 órában történtek a foglalkozások.
Az önszabályozási képesség szerepe az erkölcsi motiváció működésében az önszabályozás többféle oldalról is megközelíthető, komplex folyamat.
Egyrészt a személyes célok eléréséhez vezető utat is jelenti, másrészt a környezethez való alkalmazkodást, tehát a morális viselkedést szolgáló folyamatot, de az ösztönös emberi impulzusok visszaszorításának képességét is.
Az önszabályozás folyamatának összetevői:
a) Önmegfigyelés: a saját viselkedés folyamatos „monitorozása”, befelé forduló figyelem, éntudatosság. A csökkent éntudatosságot kiváltó helyzetekben csökken az önkontroll (pl. tömegben, alkohol, drog hatása alatt stb.)
b) Belső értékelés: a saját viselkedés összevetése a normákkal.
c) Önmegerősítés: önjutalmazás vagy önkritika. A sikeres önszabályozás (önkontroll) eredményei, megjelenési formái; ellenállás a kísértésnek: egy pillanatnyi csábító lehetőségről való lemondás egy hosszú távú pozitív következmény, vagy az értékrendszer szempontja miatt.
Hitoktató lelkész által vezetett csoportos fejlesztő tevékenység, ami a következő nevelési célokat valósította meg.
• Erkölcsi nevelés erősítése, értékközvetités,
• A keresztyén kultúra alap értékeinek megismertetése,
• Hagyományőrzés,
• Jeles napok, ünnepek, személyes tapasztalatok
• A személyes hitélet színterei,
• Hitélet és család, családi hagyományok, gyökerek,
• Közösségépités,
• Jövőkép és lehetőségek, gyülekezeti közösségek.
Tematika:
1. Kötődések és kapcsolatok, családi múlt, gyökerek, kitől kaptam a nevem, miért, és mit jelent?
A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást. A foglalkozást személyes értékelés zárja.
Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: Ó és Újszövetség kor történeti áttekintés
2. Gondviselés, gondoskodás, személyes tapasztalatok élmények és érzések a tárgykörben. A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást. A foglalkozást személyes értékelés zárja.
Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: A Biblia, mint Isten szava az emberhez.
3. Parancsolatok, helye és szerepe az életben. A törvények értelme, célja, értéke. Személyes viszonyulások, mi az, amit számomra jelent. Lehetséges és lehetetlen, a hit szerepe a boldog életben.
A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárja. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül:" Ti vagytok a világ világossága" - keresztyén ember a társadalom javára
4. Személyes céljaim, boldog vagyok akkor, amikor… Öröm, hit, bizalom és szeretet. pozitív keresztyén élet stílus.
A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárja. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: Jézus az Isten Fia
5. Isten és ember, a Krisztusi értékek a történelemben és az egyén életében. ami az embernek lehetetlen.
Tökéletes és tökéletlen ember. Mit kezdek a saját hibáimmal. A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárja. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: Saulból Pál apostol - személyes találkozás Jézussal, ennek hatása az életünkre
6. A cselekvő hit, a szeretet és gondoskodás az életemben. Családi kapcsolatok, fontos kötődések, közösségek.
A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárja. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: " Ti az én barátaim vagytok" - Jézus, mint az ember barátja
7. Az élet árnyékos oldala, harag, bánat, veszteség, félelem. Az emberi természet árnyékos oldala.
Saját szorongásaim, félelmeim, negatív érzéseim. A keresztyén élet stílus ereje, mi az, ki az , ami erőt ad?
A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárja. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: József története - testvérnek lenni
8. Erő az erőtlenségben, az átalakító erő. A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárja. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: Dávid és Góliát - hogyan győz az Isten embere
9. Megoldott traumák, megoldott krízisek, sikerek és meggyőződés. A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárja. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül:" Pedig mi azt hittük" - az ember elképzelése Istenről és a világról.
10. Vágyak, tervek és remények. Jövőkép és hit.
A foglalkozást bevezeti jégtörő, feszültség- oldó játékos gyakorlat, személyes beszélgetés és az ehhez kapcsolódó fő gyakorlat segíti a feldolgozást.
A foglalkozást személyes értékelés zárta. Kapcsolódó teológiai témakör, ami feldolgozásra kerül: Szerelem Isten szerint - Énekek Éneke
Családon belüli kapcsolatokat, a szülő gyermeknevelési kompetenciáit támogató, illetve a család társadalmi beilleszkedését elősegítő program (Családi nap):
28 alkalommal, 84 órában történtek a foglalkozások.
Szülői fórumokat lakásotthononként tartottunk, team megbeszéléseket, kis gyemekműsorral fűszerezve, melyeknek az volt a célja, hogy a vér szerinti szülőket bevonjuk gyermekeik nevelésébe, ezzel s erősítve a gondozott gyermekeink családi kötődéseit és kapcsolatait.
Az egész gyermekotthon részt vett benne, egyik témája a környezettudatos, és egészségtudatos magatartás és nevelés, továbbá a gyermekek hazagondozásának esélyei, egészséges személyiségfejlődésük biztosítása, illetve ennek szükségletei.
Azokkal a szülőkkel, akik elérhetők, bevonhatók voltak, közös egynapos szakmai napot szerveztünk, ahol informális lehetőség nyílt a szülőkkel való kapcsolat a szülő-gyerek viszony javítására. Olyan közös élményt biztosítottunk a szülőknek és gyerekeknek, ami mintát adhatott a szülők részére a gyerekkel eltöltött idő tartalmassá tételére, a gyerekkel való törődésre.
Nem minden gondozott gyermek esetében volt erre lehetőség, de ott ahol adott megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a szülők a lakásotthonban is tarthassák a kapcsolatot a gyermekeikkel. Ezekre a fórumokra meghívtuk a családhoz tartozó alapellátás szakembereit is, a családsegítő központokat, gyermekjólléti szolgálatokat.
A fórum programja:
• Köszöntés, tájékoztatás, közös célok és feladatok megbeszélése, a cél a keretek megteremtése, a személyes involválódás kialakítása
• Gyermekműsor versek, előadások. A gyermekek tehetségét, fejlődését tükröző olyan előadás, ami a szülő és az érintettek számára eligazodást nyújthat a gyermek fejlődési potenciáljainak felmérésében.
• Szülői kérdések, kérések, vágyak, tervek és remények megbeszélése, a cél a kapcsolat erősítése a szülő és a gyermek között, a család egyesítése, család megtartás, a hazagondozás esélyeinek erősítése.
• Meghívott szakember előadása a gyermekvédelem tárgyköréből, rövid gondolat és beszélgetés indító interaktív felvezető előadás, ami segíti a szülőket problémáik megbeszélésében, a személyes fejlődésben.
• Értékelés, résztvevők közösen értékelik a fórumot.